Pszichológia Online
www.pszichologia.hu
vissza az előző oldalra
 

Michel Jouvet: Alvás és álom

Az álom funkciója sok mai elmélet szerint az, hogy elősegítse az új ismeretek megtanulását és elraktározását. Jouvet szerint ez nem így van: az álom elsődleges funkciója, hogy megtartsuk egyéniségünket.

Michel Jouvet az alváskutatás egyik jeles képviselője. Tőle származik a ma már tankönyvekben is megtalálható "paradox alvás" kifejezés. A paradox alvás az alvás egy különleges szakasza: ilyenkor az agy elektromos aktivitása (amelyet EEG-vel mérhetünk) sokkal inkább hasonlít az ébrenlétkor tapasztalható aktivitáshoz, mintsem az alvás többi (úgynevezett lassú hullámú) szakaszához. Ennek ellenére a test izomzata ilyenkor teljesen ellazul (gyakorlatilag mozgásképtelenek vagyunk), és az álmok ilyenkor érkeznek. A paradox nevet onnan kapta, hogy az agyműködés miatt inkább az ébrenléthez hasonlít, míg az izomműködés révén nagyon is különbözik attól.

Az egyik alapkérdés, amelyre Jouvet a könyvben sokszor visszatér, hogy miért álmodunk. Számos új és régi elméletet vázol föl, többek közt az alvás védelméről, a tanulásról, a fölösleges ismeretek törléséről. Jouvet ezekkel szemben egy eredeti elképzeléssel áll elő: szerinte az álom funkciója, hogy a környezeti hatások miatt elveszített egyéni tulajdonságainkat visszanyerjük. Azoknál az állatoknál, amelyeknél a kutatók megfigyeltek paradox alvást (a madaraknál és az emlősöknél), az idegrendszer érése korán befejeződik. Ennek következtében a géneknek kevés lehetőségük marad arra, hogy az egyedi változatosságot az egyed egész élete során fenntartsák, hiszen egyre inkább a környezet befolyásolja az idegrendszer változását, és így a viselkedést. Ez azonban a szerző szerint nem jó, mivel a természetben fontos a variációk nagy száma, és Jouvet szerint emiatt a paradox alvás idején, a gének átprogramozzák az idegrendszert - semlegesítik a napközbeni tapasztalatok hatását. Ezt hívja Jouvet iteratív genetikai programozásnak.

Jouvet nem csak azt mutatja be, hogy hogyan fedezték fel az 50-es években a paradox alvást, hogy milyen érvekkel tudja alátámasztani iteratív genetikai programozás elméletét, és hogy milyen érvek szólnak a többi elmélet ellen, hanem ezek kapcsán számos adatot is közöl. Mitől függ, hogy egy állat éjszakánként és periódusonként mennyit álmodik, mi szabályozza az idegrendszerben a paradox alvás során tapasztalható "bénulást", mi történik, ha egy állatnál ezt a rendszert megszüntetik, hogyan függ mindez össze a testhőmérséklettel, stb.

A könyv korábbi írások gyűjteménye, nem egy egységes szöveg. Ebből adódóan sok az önismétlés benne, többször is előfordul, hogy csak később fejt ki korábban már használt szakkifejezéseket.
A francia eredeti 1992-ben jelent meg. A szerző 1998-ban írt ugyan egy pótfejezetet a műhöz, amelyben az elmúlt évtized fejleményeit vázolja, a kötetbe válogatott írások közül azonban sok a hetvenes években született. Elsősorban tehát nem a legújabb kutatások ismertetését, hanem a szerző saját érdeklődési köréhez legközelebb álló történeti részleteket ismerhetjük meg. A könyv nem kifejezetten ismeretterjesztő céllal készült, hiszen Jouvet viszonylag sokat foglalkozik az alvás élettanával, és az alvás során az agyban lezajló folyamatokkal. Ennek ellenére ez nem kell elriassza az idegélettan vagy anatómia területén kevésbé jártas olvasókat, hiszen a könyv ezen kívül is sok izgalmas részletet tár fel.

Nem átfogó és bevezető könyvről van szó, hanem egy személyesebb, az alváskutatás kisebb fejezeteire koncentráló, időnként csak a szakma számára élvezhető apróbb részleteket felvonultató műről. Ajánljuk azoknak, akik az álomról szóló ismereteiket szeretnék néhány további fejezettel bővíteni, akik kíváncsiak az alvást kísérő idegélettani folyamatokra, és akiket érdekel Jouvet különleges elméletének a részletei.

Krajcsi Attila
2002. január

 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.