Robert Sekuler, Randolph Blake: Észlelés

Miért éppen elől van a szemünk, miért nem oldalt, mint például a nyulaknak? Miért látunk rosszabbul a víz alatt? Hogyan károsodott Ronald Reagen hallása még színész korában? Miért épp fényt érzékelünk, miért nem más elektromágneses hullámot? Hogyan okozhat a dohányzás halláskárosodást? Miként lehetséges, hogy két féle szaglásunk van?

Amint a címe is jelzi, a könyv az észlelés világába nyújt bevezetést: foglalkozik a látással, hallással, tapintással, szaglással és ízleléssel. Bár műfaját tekintve tankönyv, ez egyáltalán nem kell elriasszon bennünket. Igen sok hétköznapi példát hoz és az alkalmazáson keresztül teszi izgalmasabbá a sokak számára talán nem mindig érdekes elméleteket. Számos vizuális illúziót találhatunk benne (természetesen az illúzió magyarázatával), és egyéb gyakorlatokat, amivel kitapinthatjuk észlelő rendszerünk (nem csak a látás) korlátait.

A könyv másik erőssége, hogy a miértekre keres választ: például nem elégszik meg a színlátás mechanizmusának felfedésével, hanem azt is tudni szeretné, hogy miért látunk színeket, és miért pont épp ezeket. Miért van három féle színérzékelő sejtünk, és miért nem 2 vagy éppen 5. Vagy egy másik példa: a hangszóró rendszerek esetében többnyire mindegy, hogy a mélynyomót hová tesszük, mert a mély hangok helyét nem tudjuk egykönnyen azonosítani. De vajon miért?

További különlegessége a könyvnek, hogy nagyon gyakran az emberek képességeit más állatfajokéval hasonlítja össze: vajon mit láthat kedvenc háziállatunk (kutyánk, macskánk, madarunk, halunk, miegymás), mi a helyzet a hallásával, vagy éppen a szaglásával. És persze miért lát pontosabban, vagy éppen miért nem? Miért nincs szüksége neki vagy éppen nekünk magasabb hangok hallására, apróbb pontok, vonalak látására, színek észlelésére, stb.

Kitüntetett figyelmet szentel a kötet a fejlődésnek is: hogyan lát és hall egy csecsemő, és mi történik érzékszerveinkkel a kor előrehaladtával. Mely képességek fejlődnek „maguktól”, és melyek azok, amelyeket érdemes trenírozni? (Például gyakorlással pontosabban fel tudjuk hangolni gitárunkat, mert pontosabban halljuk a hangok közt a különbséget.)

A magyar kiadás különlegessége, hogy a könyv végén két oldalas listát találhatunk olyan Internet címekkel, ahol további információt és demonstrációt, példákat szerezhetünk az észlelés különböző területeivel kapcsolatban.

Az ismertető írója csak azt sajnálja, hogy egyetemi évei alatt neki még nem volt szerencséje ilyen világos és jól összeszedett tankönyvből tanulni. Művészeknek, reklámszakembereknek, pszichológusoknak, médiaszakembereknek kötelező mű. Ha pedig csak valamilyen bevezető könyvet keresünk az észleléshez, akkor magyar nyelven ez az egyik legjobb választás.

Krajcsi Attila
2001. január