|
|
| Webdesign alapok II. |
Sorozatunk második része azt taglalja: miként írjunk weboldalainkon szövegeket, hogy azt minél többen olvassák és mondanivalónkból minél többet értsenek meg. |
Hogyan olvasnak az emberek weblapokat?
Nem olvasnak. A hálón nagyon kevesen olvasnak szóról-szóra, inkább pásztáznak, átfésülik az oldalakat kulcsszavak és kulcsmondatok után kutatva (Nielsen,1997a). Vizsg álatában Nielsen azt találta, hogy a felhasználók 79%-a csak pásztázza az oldalakat, amivel a világhálón találkozik, míg csak 16% az, aki szóról-szóra olvas. Ezért
Pásztázható oldalak kellenek!- kiemelt kulcsszavak kellenek (az aláhúzott élőkapcsok, a vastag, dőlt szöveg is ilyenek)
- fejezetcímek kellenek
- felsorolásos vagy számozott listák
- egy bekezdésben csak egy gondolatszerepeljen (a felhasználók a következő bekezdésre ugranak, ha a bekezdés első sora vagy néhány szava nem ragadja meg figyelmüket).
- fordított piramis módszer(ld. a következő fejezetet) szerint kell írni, tehát a konklúzió kerüljön előre, aztán egyre részletesebbé váljon a kifejtés.
Emellett nagyon fontos a megbízhatóság kérdése a szörfözők számára, mivel egy weblapon található információról - természeténél fogva - nehéz megállapítani, hogy mennyire megbízható forrásból származik.
A megbízhatóságot növeli
- a jó minőségű ábrák használata (Flemming, 1998b)
- a tárgyilagos és tömör írásmód, és
- a kikötőről kivezető élőkapcsok
A jó minőségű ábrák egyfajta holdudvarhatást okoznak. Erről a témáról a következő rszben írok bővebben a "A másik tábor..." című fejezetben.
A tárgyilagos és tömör írásmód a látogatók szerint - ellentétben a reklámszövegekkel - az ő igényeiket, nem pedig a kikötő-tulajdonos cég igényeit igyekszik kielégíteni (Nielsen és Markes, 1997).
A kikötőről kivezető élőkapcsok azt jelzik a látogató számára, hogy a kikötő készítői nem félnek más szájtokra utalni. Ez olyan, mint amikor egy boltban az eladó átküldi egy másik boltba a vevőt, aki olyan árut keresett, ami nála nem kapható. Ez nagyon szimpatikus vonása egy boltnak és egy Internet kikötőnek is.
Írjunk hatékonyan a hálón
A hatékony írás kritériumai a hálón (Nielsen és Markes, 1997):
- tömör
- pásztázható
- tárgyilagos
A kontrollhoz képest, az ugyanazt az információt tartalmazó, de tömör, pásztázható és tárgyilagos szöveg több mint kétszer annyi használhatóság pontot ért el a kísérleti személyek megítélése alapján.
Ugyanazt az Internet kikötőt öt különböző módon "tálalták" a kísérleti személyeknek:
Hagyományos: reklámszövegekkel teli, hosszú összefüggő szövegtömböket tartalmazó írás Nebraszkáról.
Tömör: kb. feleannyi szóból álló iromány ugyanarról a témáról, ugyanazokkal a lényegi információkkal.
Pásztázható: sok kiemelést és számozott, illetve felsorolásos listát tartalmazó szöveg.
Tárgyilagos: csak a tényeket tartalmazó szöveg.
Kombinált: tömör + pásztázható + tárgyilagos.
Eredmények:
| Kikötő típusa | Használhatósági pontszám növekedése a kontrollhoz képest | | Hagyományos (kontroll) | 100% (meghatározás szerint) | | Tömör | 158% | | Pásztázható | 147% | | Tárgyilagos | 127% | | Kombinált | 224% |
|
A kísérleti személyeknek egy hálószemet kellett tanulmányozniuk, információkat gyűjteni róla, majd egy tesztet kitölteni, melyben azt mérték, hogy mennyire jól tudta az adatokat megérteni, feldolgozni és visszaidézni. A használhatósági pontszáma következő négy részből állt:
- keresési feladat megoldásának gyorsasága
- hibázásokmennyisége
- a kikötő felépítésének felidézési pontossága (emlékezet)
- tetszés - nem tetszés
Fordított piramisok a kibertérben
A fordított piramis módszer lényege, hogy a hagyományos tudományos módszerrel szemben a konklúzióval kezd, majd egy-két példa következik, hogy miért jutottunk erre a következtetésre és csak ezután jön az alapvető kérdések megvitatása. Az olvasó, ha csak a lényegre kíváncsi, megtalálja azt rögtön az írás elején, de ha a részletek érdeklik, tovább olvashat (Nielsen, 1996).
Az egyetemi diploma megszerzésének egyik hátránya, hogy az ember megtanul a hagyományos piramis módszer szerint írni. Az alaptézisekkel kezdve, fokozatosan építi fel a művet a konklúzió felé. A legtöbb tudományos írás vagy dolgozat problémafelvetéssel kezdődik, majd az előfeltevés következik, amit a különböző álláspontok és a használt módszer részletes megbeszélése követ. Húsz oldal alapozás után, a türelmes olvasó ráakad az "Eredmények" című fejezetre, ami legalább öt oldalas és részletes táblázatokat és statisztikai elemzéseket tartalmaz. Ezután végre megérkezik a "Konklúzió" című részhez.
Az újságírók régóta a fordított módszer szerint írnak ("Hosszú vita után az országgyűlés megszavazta az adóemelést."). A tömör lényeg után, a legfontosabb információk következnek részletesebben és végül a háttér-adatok. Ezt a stílust hívják fordított piramis módszernek. Ez azért hasznos az újság számára, mert az olvasó bármikor abbahagyhatja az olvasást - a média természeténél fogva - mégis könnyen hozzájut a szükséges információkhoz. Ha pedig könnyen hozzájut az információkhoz, akkor elégedett az újsággal.
A világhálón is egyre nagyobb jelentősége van a fordított piramis módszernek, mert vizsgálatokból tudjuk, hogy a látogatók se nem olvasnak hagyományos módon (ld. "Hogyan olvasnak az emberek weblapokat?" feljebb), se nem gördítik szívesen a képernyőt.. Csak azok a szörfözők használják a gördítősávot, akiket nagyon érdekel a téma (Dickelman: GERSHOM RIDES AGAIN. Guidelines for creating web sites intended for use by human beings. CBT Solutions Magazine, Március/Április, 1997). Ha a fordított piramis módszert használjuk, csak ez a néhány "elveszett lélek" fog a piramis aljára eljutni, és végigolvasni a teljes történetet.
A hálón nem kell minden cikkben leírni a háttér-információkat, elég ha élőkapoccsal utalunk rá, és akit érdekel, az elolvassa. Ebben magasabb-rendű a hiperszöveg a nyomtatottnál, amit először Bush (As We May Think. The Atlantic Monthly, Július, 1945 /ez az évszám nem félreértés!) írt le.
Ő még mikrofilmekkel képzelte el a hiperszöveget, mivel nem ismerte a digitális számítógépet, de rendszerének lényege az volt, hogy a szövegben olyan részek vannak, amiket kiválasztva arról a témáról olvashatunk részletesebben. Igy mikrofilmről-mikrofilmre ugrálva, mindenki abban a témában mélyülhet el, ami őt, személy szerint igazán érdekli.. Vége a könyvek elölről hátra történő olvasásának.
Ha egy ilyen gépbe mindenfajta irodalmat "betáplálunk", akkor egy olyan univerzális tudásbázis alakul ki, amit mindenki egyénisége szerint dolgozhat fel. Korunkban ugyanis túl sok az információ ahhoz, hogy az egyén mindet feldolgozhassa.
A hiperszöveg működése egyébként nagyon hasonlít az emberi agy asszociációs működésére, sikere talán ebben rejlik.
Visszatérve témánkhoz, a következő módszer tűnik legalkalmasabbnak hosszabb szövegek bemutatására a hálón:
- használjuk a fordított piramis módszert
- egy bekezdésben csak egy gondolati egység legyen
- tördeljük a szöveget kisebb részekre
- a kifejtés és a háttér-információk élőkapcsokkal illeszkedjenek a sűrített információhoz
Remek példa a fordított piramis módszerre Ziff-Davis kikötőjében az iskola pad. Ez az írás is igyekszik a fordított piramis módszert illusztrálni.
A következő részben arról írok, vajon fontos-e egy web szájt külseje. Hogyan kell kinéznie egy kikötőnek? Lesz szó az Interneten egyre növekvő konzervatizmusról és a holdudvarhatásról is.
Sindelyes András
A szerző pszichológia szakot végzett web tervező,
és az alábbi két website tervezését követte el (többek között):
Rubik's Online
Rubik's Games
|
|
