|
|
| Webdesign alapok I. |
Mire figyeljünk, ha website-ot tervezünk? Hogyan érhetjük el, hogy az emberek visszajárjanak, és forgalmas website-unk legyen? |
A legfontosabbak ehhez:
- a LÁTOGATÓK igényeinek figyelembevétele
- áttekinthetőség, könnyű TÁJÉKOZÓDÁS
- máshol nem hozzáférhető információk vagy szolgáltatások, TARTALOM
- tetszetősség, kellemes KÜLSŐ
Ha kész a kikötőnk, nem árt, ha ellenőrizzük működőképességét
- HASZNÁLHATÓSÁGI TESZTEKkel
Ebben a részben az első 2 szempontot tárgyaljuk.
Látogatók
Az egyik legfontosabb kérdés egy web szájt megtervezésekor, hogy kik fogják majd látogatni. Ugyanis ez alapján kell megtervezni.
Egyénre szabott kikötők
A világháló szörfösei leginkább az olyan kikötőket kedvelik, ahol egyénnek érzik magukat, nem pedig "egy látogatónak a sok közül". Az egyéniség elnyerése, az egyénre szabott kikötő az, ami a legjobban vonzza ma a kibertér lakóit. Ugyanakkor ennek sokkal komolyabb technikai feltételei vannak. Sokan azt a nézetet hangoztatják, hogy a világháló anonimitása miatt annyira népszerű. A valóság ugyanakkor azt mutatja, hogy a kibertéri embereknek igenis szükségük van az egyéniségükre.
Ezt a következő módszerek segítik elő egy Internet kikötőben:
- Az anonimitás elvesztése: saját kiber-otthon, vagyis honlap mindenkinek (csak bejegyzett tagok részére, pl. Gamasutra) - most nem az ingyenes honlap-szolgáltatásokra gondolok, hanem egy kikötő regisztrált tagjai számára nyújtott bemutatkozó nyitólapra, ami a kikötő szociális hálójának (lásd Donath, 1995) alapja.
- Egyénre szabott kikötő: egyéni beállításokkal működő, alakítható, formálható felhasználói felület. Olyan beállítható opciók, amik a következő látogatás alkalmából már alapállapotban bejönnek a személy gépén.
- Fórum vagy csevegési lehetőség: szintén az egyéniség elnyerését segítik elő.
- Beleszólási lehetőség a kikötő tervezésébe: ezért a lehetőségért szinte rajonganak a világháló kalandorai (lásd King, 1995). A kölcsönösség, az interaktivitás hatalmas motiváló erővel bír. Az olyan hálószemek a legnépszerűbbek, amelyek figyelembe veszik a látogatók többségének óhaját és kívánságait. Nem csak egy szolgáltatást nyújtanak, hanem állandóan igazodnak a felmerülő igényekhez.
Egyéni különbségek
Életkori különbségek
Idősebb személyek lassabban találnak meg információkat a hálón, mint a fiatalabbak (lásd Meyer és társai, 1997).
Az idősebbek
* többször térnek vissza a nyitólapra,
* többször térnek vissza már ellenőrzött helyekre, és
* lassabbak kattintanak és többször kattintanak mellé
A fenti 3 különbségnek az okai valószínűleg
* a konzervatívabb kognitív stílus,
* a gyengébb emlékezőképesség, és
* az izomzati problémák
Meyer és társai interaktív tréning segítségével megtanították az idősebb személyeket arra, hogy ugyanolyan hatékonyan keressenek információkat a hálón, mint a fiatalabbak (lásd Meyer és társai, 1997).
Technikai különbségek
Bár a profi felhasználóknak (kb. 10%) ma ISDN vagy kábeltévés vonaluk van, a szájt tervezőknek a 36.6 kbps-os modemmel rendelkező átlag-felhsználó (a nagy többség) átviteli sebességéhez kell alkalmazkodnia.
Noha az átlag átviteli sebesség évente kevesebb, mint 50%-al növekszik (lásd Nielsen, 1998).
Tájékozódás
Egy web szájtról akkor mondhatjuk el, hogy jó a felépítése, ha a lehető legkevesebbszer tévednek el benne a látogatók. Eltévedni egy szájton ugyanis rendkívül frusztráló érzés(természetesen az egyén érzékenységétől, pillanatnyi állapotától függ, hogy mennyire), és ez akár azt is okozhatja, hogy a látogató azonnal otthagyja a szájtot, és vissza sem tér oda többé (Sterne, J. (1997): Losers Weepers. WebMaster Magazine, Május). Azt pedig nem kell ecsetelni, hogy ez miért hátrányos a kikötő tulajdonosaira nézve.
Eltévedtem a kibertérben!
A jó navigációs eszköz a következő tulajdonságokkal rendelkezik (Flemming, J. (1998): Web Navigation: Designing the User Experience. O'Reilly):
* áttekinthető, érthető
* használata könnyen megtanulható
* ha lehet, analógiás
* többféle alternatívát kínál
* a felhasználók és nem a cég gondolkodása alapján csoportosít (Veen, J. (1998): Test Your Designs - on People!)
Mikre kell figyelni, hogy könnyen áttekinthető legyen egy kikötő? Sokféle navigációs lehetőség kínálkozik, a a főbb navigációs típusok a következők:
* menük
* helyzetjelzok
* térkép-nemuk
* keretek
Menük
A menük rendkívül sokfélék lehetnek megjelenésükben. Abban azonban mindegyik megegyezik, hogy a szájton található főbb gondolati egységeket ábrázolják. Lehetnek ikonok és szövegek, mint pl. a Lucasarts kikötő menüjében.
Vagy lehetnek csak szövegek is, mint pl. a Usable Web lapjain.
A menük általában kulcsszavakat tartalmaznak, mint pl. "Products" vagy "Games". A hasznossági tesztek alapján (lásd Nielsen, 1998) az emberek az egyszavas utalásoknál sokkal jobban szeretik, amikor az élőkapocs funkciója jobban körül van írva (mint pl. az Usable Web nyitó oldalán vagy a Pszichológia Online-on). Tehát az élőkapocs képe vagy szövege alatt egy-két mondatos utalás van arra, hogy ha ezt az élőkapcsot követik mi fog történni. Pl. "Products: infromation about the Rubik's Products you can buy in stores."
Ez alapján a látogatók meg tudják jósolni, hogy mit fognak kapni abban az esetben, ha az élőkapocsra kattintanak. Ez a módszer a könnyű bejósolhatóságot, ezáltal az irányíthatóságba vetett hitet növeli (ld. az "Adjuk a gyeplőt a szörfösök kezébe!" c. fejezetet).
Helyzetjelzők
Ötletes megoldás az olyan, amelyik a számítógépes könyvtárrendszert utánozza. Ilyen pl. a Macromedia kikötője vagy az oldal tetején a mi helyzetjelzőnk. Az aktuális oldal a jobb szélső, az összes többi egy-egy felsőbb könyvtár.
A helyzetjelzők előnye, hogy a kezdő számítógép-felhasználók számára is viszonylag jól ismert navigációs eszközt utánoz, a könyvtárstruktúrát. Emellett tényleg könnyen áttekinthető.
Hátránya, hogy csak az az útvonal tekinthető át, amelyen a felhasználó jött, ha másfele akar kalandozni, akkor bizony vissza kell mennie a felsőbb szintekre és egy elágazásnál a másik irányba továbbmenni.
Térkép-menük
Most nem a kikötő térképekre, hanem a térképszerű navigációs eszközökre gondolok. Erre jó példa a Mozilla hálószeme.
Itt a bal oldalon, a kikötőben elérhető összes élőkapocs fel van sorolva, ezért nevezem ezt térképnek. Magától értetődően ez a legjobban áttekinthető rendszer, de bonyolultabb szájtoknál sajnos nem alkalmazható, mivel túl sok információt kellene a navigációs eszközre rázsúfolni.
Miért utáljuk a kereteket?
A keret olyan része a weblapnak, ami* állandóan jelen van
* fix helyen van
* négyzetes
* általában menüt tesznek rá
* sajátos HTML programozást igényel
A keretek
* megnehezítik a tájékozódást a kikötőn belül
* lehetetlenné teszik a könyvjelzők használatát (pl. egyes hasznos linkeket ezért nem tudtunk a Pszichológia Online gyűjteményébe felvenni)
* megzavarják a kereső robotokat
* használhatatlanná teszik a böngésző "vissza" gombját (néha)
* viszonylag lassan töltődnek be
* nehezen nyomtathatók
* túl sok helyet foglalnak el a képernyőn
1998-ban szinte törvényszerű volt a kereteket utálni mind a tervezőknek, mind az Internet használóknak. A legtöbb nagyobb Internet kikötő, pl. a Netscape vagy a Excite istenhozzádot mondott a kereteknek. Mi lehet ennek az oka?
A keretek egyszeruen visszataszítóak (Web Review, 1998). Az olyan kikötők, amelynek nyitólapján a látogatók választhattak, hogy a keretes vagy a keret nélküli változatot szeretnék használni, azt tapasztalták, hogy nagyon kevesen választották a kereteset. A Web Week (1996) magazin szerint tízből átlagosan egy felhasználó választja a keretes megoldást.
A keretek lehetetlenné teszik a tájékozódást, mivel a böngésző címsorában mindvégig egyetlen cím olvasható a kikötőben való barangolás egész ideje alatt (kivétel néhány javascriptes megoldást), mégpedig a nyitólap címe. Több élőkapocs követése után is még mindig a keretrendszer felső szintjének címe olvasható a címsorban.
Ezeket a problémákat az okozza, hogy a keretes rendszer azon alapszik, hogy a böngészőbe betöltődik egy vagy több olyan része a weblapnak, amelyek a számukra fenntartott helyen mindvégig ott maradnak. Ez, vagyis a keret általában valamilyen navigációs eszköz szokott lenni, amire tényleg végig szükség van a szájton. Majd a maradék részbe töltődik be a többi információ, ami általában hosszabb szövegeket, képeket jelent. Ezután a böngészönk feladata csak az információs részt cserélni, a navigációs eszköz, a fő keret pedig marad a helyén végig, emiatt pedig annak a címe, nem pedig a tényleges, aktuális oldal címe olvasható a címsorban.
Ugyanezért, amikor a "vissza" gombot megnyomjuk a böngészőben, még ha mélyebbre is merészkedtünk már a kikötőben, akkor is a nyitólapra való érkezés előtt meglátogatott címre ugrunk vissza. Megjegyzem, hogy néhány kikötő, ha ügyesen adja meg a keretek elrendezését és javascript programozást is használ, el tudja érni, hogy ne ez történjen, hanem a "vissza" gomb valóban az eloző oldalra juttasson.
Az aktuális oldalt az előbbi problémák miatt nem tudjuk könyvjelzővel ellátni.. Ha pl. a régi (1997-ben létrehozott) www.rubiks.com -on barangolva, mondjuk a Rubik kockát leíró oldalához akarunk egy könyvjelzőt rakni, aminek címe http://www.rubiks.com/cube.html (amit persze mi nem tudunk, mert a címsorban végig a http://www.rubiks.com olvasható), akkor sajnos a http://www.rubiks.com cím kerül be könyvjelző-gyűjteményünkbe. És a könyvjelző leírásához is a nyitólap leírása kerül.
A kereteknek azért sincs értelmük, mert ha keret helyett egyszerűen egy képet használunk mondjuk a lap felső részén, az is ugyanolyan gyorsan fog betöltődni, még akkor is, ha a teljes oldalt újra kell tölteni mindig, mivel ilyenkor, amikor a kép már nem eloször töltődik be, a merevlemezrol szedi a képeket a böngésző.
A keret beállítások meglehetősen lassan töltődnek be és nehéz őket kinyomtatni.
Nagyon sok helyet foglalnak el a képernyőn azáltal, hogy állandóan jelen vannak és nem gördíthetőek (Rosenfeld és Morville (1998): Information Architecture for the World Wide Web. Designing Large-scale Web Sites. O'Reilly & Associates).
Egy keretes kikötőbe kevesebb látogató fog visszahajózni, csökkenni fog a látogatók száma. Az átlagos felhasználók kellemetlenségeket élnek át a fent említett problémák miatt, könnyen megunják a problémákat és esetleg soha többet nem jönnek vissza.
Egy keretmentes kikötőben könnyű a látogatóknak könyvjelzőt rakni egy-egy oldalra, elküldeni e-postán a kikötő címét barátaiknak, kinyomtatni az oldalt vagy saját honlapjukról élőkapcsot indítani a kikötő egy-egy aktuális oldala felé.
Persze a profik rájöhetnek, hogy mi a valódi címe egy-egy aktuális oldalnak, de ehhez valószínűleg a szájt egészét le kell tölteniük saját merevlemezükre, hogy ott tanulmányozhassák az állományneveket. De hát kinek van erre ideje és energiája?
Adjuk a gyeplőt a szörfösök kezébe!
Az emberek igénylik a kontroll érzését. A hálón való barangolásuk során is szeretik kezükben tartani az irányítást. Ezért fontos a jó navigációs eszköz egy kikötőn belül és a jól megválasztott kifelé vezető élőkapcsok.
A következő részben azt elemezgetjük, hogy mekkora szerepe van a TARTALOMnak abban, hogy egy Internet kikötő népszerű-e vagy sem.
Sindelyes András
A szerző pszichológia szakot végzett web tervező,
és az alábbi két website tervezését követte el (többek között):
Rubik's Online
Rubik's Games
|
|
|
|
