|
|
| Bipoláris zavar |
A bipoláris zavar, más néven mániás depresszió egy komplex mentális betegség, amelyet hangulatingadozások kísérnek. Becslések szerint a népesség 1%-át érinti, így Magyarországon megközelítőleg 100 ezren szenvednek tőle. Bár a betegek megfelelő gyógyszeres kezelés mellett teljes életet élhetnek, a kór diagnosztizálása akár évekig is elhúzódhat. |
A mániás depresszió tünetei eltérnek egy átlagos hangulatváltozástól. Az egészséges emberek által időnként átélt kicsattanó jókedv vagy levertség helyett, a betegek hangulata akár több hónapon át, a legszélsőségesebb módon hullámzik a boldogság, a mély depresszió, az ingerlékenység és a normál kedélyállapot között.
Ez a hullámzás 4 eltérő hangulati fázisra osztja a betegséget:
• A mániás fázis legjellemzőbb jelei és tünetei a hallucinációk, nyugtalanság, eufórikus kedélyállapot, extrém ingerlékenység, csapongó gondolatok, lassú beszéd, koncentrálási problémák, csökkent alvásigény és ítélőképesség, költekezési rohamok, fokozott szexuális vágy, drogokkal való visszaélés, provokatív vagy agresszív viselkedés.
Ha a felsorolt problémák közül legalább 3 több mint egy hétig, majdnem egész nap fennáll, akkor gyanakodhatunk a mániás fázisra.
• Hipománia: A mánia egy kevésbé súlyos fajtája, amelyben a tünetek kisebb súllyal vannak jelen. Magabiztos, energikus időszak, amelyben a betegek képesek a racionális gondolkodásra. Jellemzően ilyenkor hagyják ott legtöbben a kezeléseket, majd rövid időn belül ismét visszaesnek.
• A depresszív fázist a tartósan szomorú hangulat, ürességérzés, reménytelenség, értéktelenség és tehetetlenség érzése, érdeklődés elvesztése minden korábban kedvelt tevékenység iránt, kimerültség, az emlékezőképesség romlása, fokozott alvásigény, bűntudat, hirtelen súlygyarapodás vagy súlyvesztés, megmagyarázhatatlan fájdalmak és öngyilkos gondolatok jellemzik.
Ha az említett tünetek közül legalább 5 több mint 2 hétig tartósan fennáll, akkor diagnosztizálható a depresszív fázis.
• A kevert szakasz egy olyan állapot, amelyben a mánia és a depresszió tünetei egyaránt jelen vannak. A pánikrohamok, a rombolási hajlam és az öngyilkossági kísérletek fázisa, amelyben a beteg fájdalma annyira elviselhetetlenné válik, hogy gyakran öncsonkításra kényszerül.
Habár a bipoláris zavar kialakulásának okáról számos tanulmány született, a tudósok nagy része egyetért abban, hogy nem vezethető vissza egyetlen hibás génre. Számos olyan rizikófaktor létezik, amely növeli a betegség kialakulásának kockázatát. Az azonban nyilvánvaló, hogy a hajlam örökletes. Gyakori, hogy a beteg családjában más, hasonló zavarral küszködő hozzátartozó is él. A szakemberek egy csoportja a kora gyermekkorban bekövetkező változásokat véli a háttérben, elsősorban az anya elvesztését vagy a vele való rossz viszonyt.
A tudomány mai állása szerint a mániás depresszió nem gyógyítható, de megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a beteg élhet teljes, tünetmentes életet. Jellege miatt azonban rendszeres, az esetek többségében egész életen át tartó kezelést igényel. A legoptimálisabb stratégia a tablettás és pszichológiai eljárások egyidejű alkalmazása.
A hangulatstabilizáló gyógyszerek közül a leggyakrabban használt a lítium, amely elsősorban a mániás fázisban nyújthat segítséget, előnye pedig, hogy használatával a betegek visszaesése is megelőzhető. Azonban mint a legtöbb tablettának, ennek is vannak mellékhatásai. Használata gyomor-, és bélpanaszokat, valamint hirtelen súlygyarapodást idézhet elő.
Mivel a hangulatjavító gyógyszerek a mánia kezelésére szolgálnak, a depresszió szakaszában gyakoribb az antidepresszánsok alkalmazása. A betegség ciklikusságából adódóan azonban nem várható azonnali eredmény, hosszú időt vehet igénybe, amíg kiderül, hogy az adott szer hatásos-e.
Emellett a pszichológiai eljárások számos fajtája áll a betegek rendelkezésére. Kognitív viselkedésterápia, családterápia valamint személyes-, és csoportos terápiák segíthetik a gyógyulást.
A kognitív viselkedésterápia célja, hogy a páciens megtanulja uralni betegségéből adódó rendellenes és negatív gondolatait, viselkedését.
A családterápiák elsősorban a családon belüli feszültség feloldására szolgálnak.
A személyes és csoportos terápiák által pedig javul a beteg kapcsolatteremtő képessége. A napi rutin rendszerezése, illetve a pihentető alvás szintén segíthetnek a mániás depresszió megelőzésében.
Statisztikák szerint minden tizedik beteg öngyilkosság következtében hal meg, illetve 20-25%-uk élete során legalább egyszer megpróbál saját kezűleg véget vetni életének. Az önpusztítás szándéka azonban kellő odafigyeléssel felismerhető. Ezért is bír kiemelkedő jelentőséggel a család és barátok odafigyelése. Lényeges, hogy a beteg érezze a törődést, a szeretetet, így jó eséllyel ő is jobban kötődik majd életéhez.
Ami pedig a legfontosabb, hogy ha a betegség bármely tünetét észleli magán vagy szerettein, ne habozzon orvoshoz fordulni, hiszen egy személyre szabott pszichoterápiás kezelés életet menthet.
Pazár Rita
2008.10.31.
|
| Az íráshoz kapcsolódó linkek |
 | http://www.nimh.nih.gov/health/publications/bipolar-disorder/introduction.shtml |
|
|
|
|
